Ichimoku Kinkō Hyō (Ichimoku Kinkō Hyō)

Az Ichimoku Kinkō Hyō, amit gyakran csak Ichimoku-nak rövidítenek, egy technikai mutató, amit Goichi Hosoda japán újságíró dolgozott ki az 1930-as évek végén. Arra használják, hogy információt gyűjtsenek a piaci trendről és momentumról, valamint támasztási és ellenállási szintekről. Az Ichimoku-t széles körben használják japán kereskedők, de nyugati kereskedők körében is kezd népszerűvé válni, mert az információtartalma nagyon gazdag, így nincs szükség további indikátorokra.

Az Ichimoku 5 vonalból áll:

1. A Tenkan-sen (általában egy vörös vonal): 9 pontos mozgóátlag, ami meghatározza a trendet és a támasztási és ellenállási szinteket.

2. Kijun-sen (általában kék vonal): 26 pontos mozgóátlag, ami potenciális jövőbeli ármozgásokat jelez. Ha az ármozgás e vonal fölé tart, akkor tovább növekedhet felfelé. Ha az ármozgás e vonal alá tart, akkor tovább tarthat lefelé.

3. Senkou Span A: Kiátlagolja a Tenken-sen és a Kjun-sen 9 illetve 26 pontos mozgóátlagokat és megadja előre a 26 periódust.

4. Senkou Span B: 52 pontos mozgóátlag, amiből 26 periódust időben előrevetítve ábrázolnak.

A Span A és Span B közötti területet Kumonak (felhő) hívják és szürkével jelölik. A vastag felhők erős volatilitást és erősebb támasztási/ellenállási szinteket mutatnak. Vékonyabb felhők csökkenő volatilitást és gyenge támasztási/ellenállási szinteket mutatnak. Ha a Span A a Span B felett van, akkor az adott piac bikás. Ha Span B a Span A felett van, akkor az adott piac medvés. Ha Span A és B keresztezi egymást, akkor ez közvetlen trendfordulónak tekinthető.

5. Chinkou Span (általában egy zöld vonal): Az aktuális záró árakat ábrázolja az egymást követő 26 periódusban, és arra használják, hogy piaci jeleket és támasztási/ellenállási szinteket generáljanak. Ha Chinkou-t alulról keresztezi egy piaci ármozgás, akkor ez a hosszú pozíció felvételére utaló jel. Ha felülről keresztezi egy piaci ármozgás, akkor ez a rövid pozíció felvételére utaló jel.

Az Ichimoku Kinkō Hyō 26 periódusos adatsorát egy az 1930-as évekbeli japán munkavállaló átlagos munkahónapjából származtatták, ami akkor 26 munkanapból állt.