Az amerikai dollár a forex kereskedési stratégia sarokköve. Semmilyen más devizának sincs ilyen nagy számban párja. Továbbá ez az árucikkek alapdevizája és az amerikai tőzsde devizája is egyben, így az ingadozásainak hatása visszhangzik a piacon.

Ebben a leckében meg fogja érteni azt, hogy miért dollárban számolnak el mindent manapság, és miért a legfontosabb piaci hírek az Egyesült Államok monetáris politikájának és gazdaságának változásai.

A dollárt "globális tartalékvalutaként" tartják számon 1944 óta. Ebben az évben találkozott az összes ország az Egyesült Államokban a Bretton Woods-i konferencián, amelynek az volt a célja, hogy helyreállítsák a nemzetközi pénzügyi rendet a második világháború után.

Mivel Európa nagy része és Japán teljesen le volt rombolva, ezért az Egyesült Államok tudott hasznot húzni ebből a helyzetből és tudta erősíteni a gazdaságát. Továbbá a háború miatt sok ország a nemzeti aranykészletét az Egyesült Államokba küldte megőrzés céljából, ami végeredményben az Egyesült Államokat tette idővel a legerősebb és leggazdagabb hatalommá.

De még az arany nélkül is az Egyesült Államoknak volt a legértékesebb nemesfémkészlete. Ez egy fontos szempont volt a Bretton Woods megbeszélés során, mert a konferencia előtt a legtöbb ország az "aranystandardhoz" kezdte el magát kötni.

De még az arany nélkül is az Egyesült Államoknak volt a legértékesebb nemesfémkészlete. Ez egy fontos szempont volt a Bretton Woods megbeszélés során, mert a konferencia előtt a legtöbb ország az "aranystandardhoz" kezdte el magát kötni.

Azonban a háború mindent megváltoztatott, és ez az elv nem működött tovább.

A Bretton Woods egyezmény óta az országok megállapodtak abban, hogy csak a dollár átváltási árfolyamot kötik az aranyhoz, így a nemzeti devizájuk az amerikai dollártól függött.

A Bretton Woods egyezmény óta az országok megállapodtak abban, hogy csak a dollár átváltási árfolyamot kötik az aranyhoz, így a nemzeti devizájuk az amerikai dollártól függött.

Így a dollár folytatta az emelkedő pályáját, és világ tartalékvalutájává vált.

Mint kiderült az egyezmény csak egy ígéret volt.

Néhány évtizeden keresztül megőrizte a hatását, majd véget ért. Egyrészről az európai gazdaságok gyors felépülése, másrészről a vietnámi háború megtette a módosító hatásait: 1971-ben világszerte számos országról kiderült, hogy a dollárral gyorsan vesztik az értéküket. Ahhoz, hogy megértsük az amerikai dollár fontosságát a modern pénzügyi rendszerben, szükséges tisztázni: az amerikai dollár valóban globális és bárhol a világon elfogadják. Ha arról beszélünk, hogy a világ jegybankjai illetve a magánügyfelek milyen külföldi devizában tartják a tartalékaikat, akkor a dollár kb. 55%-os részesedést képvisel és meghaladja a 6.3 trillió dollárt.

Összehasonlításként 3-szor kevesebb pénz van világszerte eurószámlákon, és 12-szer kevesebb van brit fontban és japán jenben.

Ez a helyzet világszerte elősegíti az amerikai dollár iránti egészséges keresletet. Ez egy kölcsönösen erősítő hatás: az amerikai és az amerikai dollárban eladósodott piacok a leginkább likvid eszközök, és ezért a pénzpiacok szeretik őket, mert a likviditás egy lehetőséget kínál arra, hogy anélkül vásároljanak és adjanak el eszközöket, hogy árváltozást okoznának. A jegybankoknak így csak a tartalékot kell őrizniük!

Továbbá a Fed a legbefolyásosabb globális jegybank, így gyakran válik a monetáris politikai trendek zászlóshajójává.

Miért van szükségük az embereknek dollárra? Arra használják a dollárt, hogy a megtakarításaikat dollárban tartsák, ha a helyi deviza gyenge vagy instabil. Továbbá a dollár a nemzetközi ügyleteknél használt univerzális fizetőeszköz, továbbá az alapdeviza az árucikkek, így az arany és az olaj elszámolásánál.

Gondoljuk meg, hogy miért jegyzik az olajt amerikai dollárban! Az amerikai külügyminiszter Kissinger és Szaúd Arábia közötti egyezményt követően, az arab országok elfogadták azt, hogy az olajtermékeiket dollárban adják el cserébe azért, hogy az amerikai hadsereg biztosítja az arab régió biztonságát.

Ez az egyezmény után Szaúd-Arábia szó szerint elfogadtatta a feltételeit más OPEC (Olajexportáló országok szervezete) országokkal, és hamarosan a Brent olajt csak amerikai dollárban vették és adták.

Azt is megfigyelték, hogy amint néhány ország meg akarja változtatni ezt a rendet (például Irak megpróbált euróban való elszámolásra átállni), akkor nagyon agresszív nyomás alá kerültek Amerika részéről.

Ugyanez érvényes Líbia és Oroszország esetében, habár itt a szankciók szigorításához és még a fegyveres invázióhoz is megjelent egy formális ürügy, miután a dollár hegemóniájának gyengítése merült fel kívánságként.

Továbbá, vegye figyelembe, hogy a világ államkötvényeinek több mint harmadát dollárban bocsátották ki.

A kereskedelmi bankok és más jogosult intézmények a helyi lakosságnak, vállalatoknak és más országoknak is bocsátanak ki amerikai dollárban adóskötvényeket.

Természetesen az Egyesült Államok tudja, hogy a dollár befolyása túlmutat a hazai nemzetgazdaságon. Az 1960-as években a francia pénzügyminiszter megjegyezte, hogy az amerikai dollárnak kivételes privilégiuma volt a tartalékdeviza iránti kereslet miatt. Ez magába foglalja az amerikai devizának a globális pénzpiacokra gyakorolt befolyását is. Általában az erősödő dollár negatív hatást gyakorol a nyersanyagokra és a tőzsdékre. Továbbá az erősödése gyakran tőkekiáramlást okoz olyan fejlődő piacokról, mint Kína, Oroszország, Mexikó, Dél-Afrika, és Törökország.

A lecke végén fontos szem előtt tartania, hogy a Fed határozza meg az alapkamatot és a monetáris politikát nemcsak az Egyesült Államokban, hanem a globális tartalékdevizát használó országokban is (így a világ legtöbb országában). Egyidejűleg nemcsak a helyi nemzetgazdaságot, hanem a globálist is figyelembe kell vennie.