Az infláció egy ország egyik legfontosabb alapmutatója. Következésképpen minden kereskedőnek pontosan ismernie kell azt, hogy az infláció, hogyan befolyásolja a különböző devizák értékét, és hogyan használható arra, hogy a saját előrejelzéseit kidolgozza.

Még a tapasztalt kereskedők közül is sokan, akik forex skalpolásban vesznek részt és a nap során egy sor rövid ügyletet nyitnak meg és figyelik az ármozgást, azt hiszik, hogy semmit sem kell tudniuk az inflációról. De az igazság az, hogy nemcsak ezt az adatot, hanem a gazdasági naptár más híreit is figyelniük kell. Tartsa szem előtt, hogy bármilyen hatás, amire nincs ideje (vagy nem akar) figyelmet szentelni, negatívan befolyásolhatja még a rövid időtartamú ügyleteit is!

A maginfláció tükrözi az áruk és szolgáltatások árának változását egy országban. Így erősen összefügg a nemzeti valuta és annak árfolyam-ingadozásainak értékével.

A közgazdászok az inflációt mind fogyasztói, mind termelői szinteken mérik, elválasztva az ingatlanpiactól. A fogyasztói árindexet gyakran havonta (ritkábban negyedévente) számítják ki, és a gazdasági naptárban közlik. Azt mutatja, hogy hogyan változik az árukat és szolgáltatásokat magába foglaló bizonyos fogyasztói kosár. Az inflációs mutatók között a fogyasztói árindexváltozás a legfontosabb összehasonlítva a termelői árindexváltozással, aminek kis hatása van az árfolyamváltozásra normál körülmények között, és ezért másodszintű mutatónak tartják.

A termelői árindexet az infláció korai mutatójának tekintik. Logikus, hogy a termelői árak végeredményben a szolgáltatások árát is befolyásolják. Így a termelői árindex hirtelen változása a nemzeti deviza jelentős esését vagy emelkedését idézheti elő abban az esetben, ha gyengébb vagy erősebb a vártnál.

A hatás mögött a következő összefüggés van: az infláció gyorsulása a gazdaság túlfűtöttségének a jele. Így a jegybank arra kényszerül, hogy válaszoljon az alapkamat emelésével: még a jövőbeli előrejelzések is befolyásolhatják a nemzeti valuta árfolyamát. Fordítva, az infláció gyengülése a jegybanki monetáris politika enyhüléséhez és az alapkamat csökkenéséhez vezethet.

Tartsa szem előtt! Az alapkamat egy olyan eszköz, amivel a jegybankok az ország monetáris politikájának irányát szabályozzák, és ez által az államtól felvett hitelek jobban (vagy kevésbé jobban) lesznek megtérülőek.

Jegyezze meg: az infláció alakulása az elsődleges ok, amiért a jegybankok az alapkamat szintjét módosíthatják!

A fejlett országokban, az infláció elfogadott szintje 2% vagy egy kicsit kisebb. A fejlődő országokban, ez az érték nagyjából 4%. Ezeket a referenciaszámokat kell a jegybankoknak középtávon figyelembe venniük.

Szabály szerint az infláció egy meredek emelkedése és értékének további emelkedésére vonatkozó előrejelzés esetén az alapkamatok emelkedhetnek. Ebben az esetben a jegybankok a "monetáris politikájuk szigorításáról" beszélnek, és azt mondják, hogy "héják" uralják a monetáris politikát. Ennek megfelelően a jegyzések növekednek (a nemzeti valuta drágább lesz és kevésbé lesz vonzó a befektetők számára).

Egy kivételes helyzet, ha az infláció meredek emelkedése egy gyengülő gazdasággal párosul: egy olyan helyzetben, amikor a jegybank figyelmen kívül hagyhatja az árnövekedést azzal az elvárással, hogy a gazdaság gyengülése megállítja a felfelé tartó trendet.

Alacsonyabb infláció növeli egy jövőbeli alapkamat-csökkentés esélyét. Ekkor az elemzők a "jegybanki politika enyhítéséről" és arról beszélnek, hogy "galambok kezdik uralni a monetáris politikát". Ebben az esetben a nemzeti deviza árfolyama esik. Az alapkamatok növekedése vagy annak jövőbeli növekedési előrejelzése nélkül, rengeteg "olcsó pénz" jelenik meg a piacon, ami arra ösztönzi a kereskedelmi bankokat, hogy hiteleket bocsássanak rendelkezésre ügyfeleknek és vállalkozásoknak.

A kereskedők figyelik az előző időszak (hónap vagy negyedév) dinamikáját és az egy évvel ezelőtti azonos időszakban az infláció alakulását. A jegybankok az előző év azonos időszakára vonatkozó maginfláció adatokat használják, levonva az energiahordozók, élelmiszerek, és időnként adók volatilis változásait. Az adatok közlése után a kereskedők azonnal elkezdenek reagálni arra, hogy mennyire térnek el az értékek a várakozásoktól, és ekkor a nemzeti valuta erős ingadozást mutat.

Ha a közölt adat erősen eltér a globális ügynökségek által jósolt éréktől, akkor a kereskedők villámgyorsan reagálnak. Minél jobban különbözik az aktuális érték az előrejelzéstől, annál hevesebb reakciókat okoz: például pozíciózárások egész sora vagy fordított irányban erőteljes pozíciónyitások indulnak.

Fontos szem előtt tartani, hogy a kereskedés tulajdonképpen a várakozásokkal való játék. Például, a kereskedők mindig számítanak arra, hogy a jegybank módosítja az alapkamat értékét, ha csökken/növekedik az infláció.

Mindig ügyeljen arra, hogy figyeljen az infláció értéke és az olajárak közötti kapcsolatra!

Amikor néhány évvel ezelőtt a Brent olaj ára 100 dollárról 30 dollárra esett, akkor ez egy sokkhatást idézett elő a pénzpiacokon. Az infláció értéke néhány hónapos késést követően jelentősen esett világszerte, és a legfontosabb jegybankok lényegesen módosították a politikájukat több héten keresztül: kezdve az alapkamat emelésétől, az emelés szüneteltetéséig vagy egy új programok kidolgozásáig, hogy támogassák a piacokat.

Mindezen intézkedéseket azért hozzák meg, hogy biztosítsák azt, hogy a legnagyobb országok gazdaságait ne sújtsa defláció, ami később gazdasági recesszióhoz vezethetne. Ugyanakkor a növekvő inflációt nem feltétlenül kell negatív jelenségnek tekintenie. A vevők nem sietnek új vételi ügyleteket megnyitni, ha arra számítanak, hogy az árak nem emelkednek. Az áruk jelentős értékvesztése pénzügyi hiányhoz, a gazdaság működtetéséhez szükséges tőke hiányához, és a költségvetés hiányához vezethet. Az is kiderülhet, hogy nemcsak az ország fejlődéséhez, hanem alapvető szükségletek kielégítéséhez sincs elég tőke.

Azt is ismernie kell, hogy hogyan tudnak országok kiszabadulni ebből a helyzetből. A legfontosabb eszközök:

• Az alapkamatok csökkentése. A jegybankok csökkentik a rövid idejű hitelek költségét, ami a hitelkamatok csökkenéséhez vezet, ösztönözve a hitelek iránti keresletet és serkentve a gazdasági növekedést.
• Mennyiségi enyhítés. 2008 után a világ jegybankjai azzal a helyzettel álltak szemben, hogy az alapkamatok elérték a 0%-ot, miközben a hitelezés még mindig akadozott. Ebben a helyzetben a szabályzó intézmények a mennyiségi enyhítés eszközét használták: államkötvényeket és nagyobb magánvállalatok kötvényeit vették, és ez a nemzetgazdaságra serkentőleg hatott. Ezt hivatalosan úgy hívták, hogy "pénznyomtatás" (manapság minden elektronikusan történik, de az ötlet ugyanaz).
• Mennyiségi enyhítés. 2008 után a világ jegybankjai azzal a helyzettel álltak szembe, hogy az alapkamatok elérték a 0%-ot, miközben a hitelezés még mindig akadozott. Ebben a helyzetben a szabályzó intézetek a mennyiségi enyhítés eszközét használták: államkötvényeket és nagyobb magánvállalatok kötvényét vették, és ez a nemzetgazdaságra serkentőleg hatott. Ezt hivatalosan úgy hívták, hogy pénznyomtatás (manapság, minden elektronikusan történik, de az ötlet ugyanaz).

Történelmi olajáresések esetén ezek a következtetések működtek. Végül az infláció normál szintet foglalt el, és a Fed-nek sikerült visszatérnie a kamatemeléshez (legalábbis elkezdett erről beszélni 2019-ben).

Az infláció az Európai Unióban elkezdett emelkedni 2017-ben, de ebben a vonatkozásban az Európai Központi Bank időben lemaradt a Fed mögött. Majdnem egy teljes éve az Euró értéke párban az összes fontos devizával csak azért növekedik, mert a kereskedés a várakozásokkal való játék, és az ajánlattevők már hozzáigazodtak az Európai Központi Bank “normalizálási folyamatához”.

Fogyasztói árindex értékelése

Az Európai Unió és az Egyesült Államok fogyasztói árindexe fontos mutatók a teljes devizapiac számára.

Összességében ezen két ország jegybankjai képviselik a világ két legnagyobb gazdaságát, illetve a két egymással rivalizáló legfontosabb devizákat az amerikai dollárt ás az eurót. Ennélfogva a tevékenységük egy devizapiacon egy közös monetáris politikát igényel.

Mag fogyasztói árindex (Alap Fogyasztói Árindex) meg van “tisztítva”, azaz az értéke nem veszi figyelembe az élelmiszer, energiahordozók és autóeladások árváltozásait, mert az összes ilyen adat nagyon ingadozó és nagy szórást okozna a statisztikában.

Azt ajánljuk, hogy kövesse az alap fogyasztói árindex értékét, mert ez az Európai Központi Bank és a Fed fő eszköze arra, hogy mérje az infláció értékét (mivel, befolyásolja az amerikai dollár és az euró jegyzésének változásait).